Milyen kérdéseket tehet fel a munkaadó egy állásinterjún?
A legtöbben közülünk vettek már részt állásinterjún, de sokan azonban nem vagyunk tisztában azzal, milyen kérdések helyénvalók és melyek nem. Mi történik, ha egy feltett kérdésre valótlan választ adunk?
Először is fontos tisztában lennünk azzal, hogy egy álláshirdetés az általános egyenlő bánásmódról szóló törvény (Allgemeine Gleichbehandlungesetz ❴AGG ❵) szerint nem lehet diszkriminatív.
Etnikai származása, neme, vallása, világnézete, fogyatékossága, kora, vagy szexuális identitása miatt hátrányos megkülönböztetés senkit nem érhet. Ettől függetlenül természetesen a munkavállalónak is vannak kötelezettségei egy állásinterjú során, ha pl. specifikus állásról van szó, pl. ha sofőrnek jelentkezik valaki, köteles a munkaadót tájékoztatni arról, ha futó eljárás van folyamatban a vezetői engedély bevonásáról, fertőzőbetegségben szenved valaki, aki élelmiszerrel dolgozna stb.
A munkaadó kérdezési jogát vizsgálva három nagy csoportra oszthatjuk a témaköröket, amelyek egy állásinterjún előfordulhatnak.
Megkülönböztetünk általánosan elfogadható kérdéseket, amelyek az iskolai végzettségre, szakképesítésre, szakmai múltra vagy az utoljára végzett munkára irányulnak.
Emellett kapnak helyet a korlátozottan elfogadható kérdések, amelyeket egy jövőbeli munkaadó feltehet nekünk egy állásinterjú keretén belül, például a pályázó esetleges büntetett előéletére vonatkozóan. Ezeket a kérdéseket csak akkor kell megválaszolni, ha ténybeli összefüggés áll fenn a folytatni kívánt tevékenységgel, és a büntetett előéletet még nem törölték a szövetségi központi nyilvántartásból. További példák: A pénztárost vagyon elleni szabálysértésekről (pl. lopás, sikkasztás és csalás), a sofőrt pedig közlekedési szabálysértésekről kérdezhetik.
A harmadik nagy csoport pedig az általánosan nem elfogadható kérdéseket takarja. Azok, amelyek túllépik az alapvető jogok által megszabott határokat. Például a házasságkötési szándékkal és a családtervezéssel kapcsolatos kérdések sértik a kérelmező általános személyiségi jogait. A terhességre vonatkozó kérdések alapvetően az általánosan nem elfogadható kérdések közé tartoznának, de kivételes esetben ha a terhes nő esetében foglakoztatási tilalom lép életbe (Verbot) az anyavédelmi törvény alapján (§MuSchG), akkor hasonló kérdés engedélyezhető.
Milyen következményei lehetnek, ha nem valós választ adunk a feltett kérdésekre?
A következmények attól függnek, hogy egy elfogadható vagy nem elfogadható kérdésre felelünk valótlanul.
Ha egy általánosan elfogadható kérdésre felelünk valótlanul, a munkaadó a munkaszerződést megtámadhatja (§§ 119 II, 123 BGB), felmondhatja (§ 626 BGB) vagy kártérítést is kezdeményezhet.
Ha egy általánosan nem elfogadható kérdésre felelünk valótlanul, itt a munkaadó sem munkaszerződés megsemmisítését, sem felmondást nem eszközölhet, kártérítést sem követelhet. Ilyen esetekben a munkavállalónak joga van "füllenteni", ha válaszával a felvételére való esélyt akár növelheti.
Összefoglalva a munkakörre, végzettségre, büntetett előéletre vonatkozó kérdések ha a munkavégzéssel szorosan összefüggnek általánosan elfogadhatók, de a túl személyes kérdések (vallás, világnézet, politikai szemlélet, mikor tervezünk családot alapítani stb.) általában már érzékeny pontnak számítanak.
Fotó: uni-ulm.de