Fő tartalom átugrása

Munkajog: Nem jár fizetés táppénz alatt?

A munkaadó megtagadta bérfizetést, indoklása szerint a munkaképtelenségi igazolások bizonyító értéke kétségbevonható.

A tényállás szerint a felperes (munkavállaló) segítőként dolgozik az alperesnél (munkaadó). 2022. május 2-án munkaképtelenségi igazolást nyújtott be 2022.május 2-6-ig. A május 2-án kelt, a felperesnél május 3-án beérkező levélben az alperes felmondta a felperes munkaviszonyát 2022.május 31-gyel.  A folytatólagos táppénzes igazolás 2022.május 6-20-ig majd május 20-31-ig szólt. 2022. június 1-től a munkavállaló ismét munkaképes (egészséges) volt és új munkaviszonya is keletkezett. A munkaadó megtagadta bérfizetést, indoklása szerint a munkaképtelenségi igazolások bizonyító értéke kétségbevonható. Ezt a felperes (munkavállaló) elutasította, azzal, hogy a munkaképtelenség már a felmondás idején fentállt, így a bérfizetés megtagadása nem jogszerű. Első fokon a bérfizetési követelésnek helyt adtak 2022. május 1-31 közötti időszakra vonatkozóan, tehát a munkaadónak ki kell fizetnie a munkabért.

Az alperes (munkaadó) fellebbezett ezen döntés ellen, fellebbezésének részben helyt adtak - a 2022. május 7-től május 31-ig terjedő időszak alapján. A munkavállaló orvos által megfelelően kiállított munkaképtelenségi igazolással tudja igazolni betegségét, ez a törvényileg előírt bizonyítási kötelezettség. Ennek a bizonyítási értékét vonta kétségbe a munkaadó a felmondási időre vonatkozóan.

A keresőképtelenségi igazolások bizonyító ereje megingatható, ha a keresőképtelen munkavállaló a felmondás kézhezvételét követően egy vagy több olyan igazolást nyújt be, amely pontosan lefedi a felmondási idő időtartamát, és a felmondást követően azonnal új munkaviszonyba lép.

Ez azt jelenti, hogy a felperest terheli a 2022. május 7-től május 31-ig terjedő időszakra (felmondási idő) vonatkozó teljes bizonyítási teher a betegség miatti keresőképtelensége fennállása tekintetében, amely a 3. § (3) bekezdése szerinti munkabérfolyósításra való jogosultság előfeltétele (§ 3 Abs. 1 EFZG ). Vagyis, azokat a betegnapokat melyeket a dolgozó nem tud megfelelően igazolni nem terheli bérfizetési kötelezettség. Ezekre a napokra nem jár térítés.

Azaz, ha felmondtam, vagy nekem mondtak fel, a felmondás és a felmondási idő vége között napra pontosan „beteg vagyok” , majd egy másik helyen azonnal munkába állok,  a munkaadó a betegségem valódiságát kétségbe vonhatja, így nem kötelező a bérfizetés. Erre részben irányadó döntés született 2023 decemberében az állami munkaügyi bíróságon (Bundesarbeitsgericht, Urteil vom 13. Dezember 2023 – 5 AZR 137/23 –
Vorinstanz: Landesarbeitsgericht Niedersachsen, Urteil vom 8. März 2023 – 8 Sa 859/22 ), de az ügyet visszautalták új tárgyalásra és döntésre a Landesarbeitsgerichtnek.

 

Forrás: Bundesarbeitsgericht/ Pressemitteilungen